A tanulás színterei felnőtt- és időkorban

Leírás

Könyvünk arra tesz kísérletet, hogy a felnőtt- és időskori tanulás színtereinek sajátosságait a társadalom különböző csoportjainak szempontjai, szükségletei alapján nemzetközi összehasonlításban szemügyre vegye. Bepillantást enged más országok gyakorlatába azzal a kifejezett céllal, hogy az eddig elért eredmények nálunk is jobban hasznosulhassanak, s felgyorsuljon az országok és művelődési területek közötti tudásátvitel. A felnőtt- és az időskori tanulás döntően nem az iskolarendszer keretein belül zajlik, hanem a nem formális és az informális tanulás színterein. Végigjárva a különböző helyszíneket, a társadalom különböző csoportjai más-más rétegigényekkel jellemezhetők. Sajátos szükségletek jelentkeznek a tanulás, illetve a művelődési intézmények iránt a nők, a férfiak, a fiatalok, az idősek, az épek és a fogyatékkal élők, a migránsok, az etnikai kisebbségekhez tartozók, a városi és a vidéki lakosok, a jól és kevésbé képzettek, a szegénységben élők és a jómódúak körében. Szempontjaik, „kultúrafogyasztási” és tágan értelmezett tanulási, önfejlesztési szokásaik vizsgálata érdekes, elgondolkodtató összefüggésekre világít rá. A külföldi kitekintés azért történik, hogy a hazai viszonyokat tágabb kontextusban lehessen értékelni, s helyünket, távlatainkat, önmagunkat a globalizáció korában más államokhoz képest pontosabban meg lehessen érteni. A kötetben szó esik az iskolarendszerű tanuláson túl a tanfolyami képzés trendjeiről, továbbá a szakmai célú munkahelyi tanulás ösztönzésének potenciális formáiról éppúgy, mint az informális tanulás helyszíneiről, programkínálatának sajátos jellemzőiről. Képet kaphatnak egyebek között a közkönyvtárak felnőtt látogatóinak fő szempontjairól, az olvasást jellemző szociológiai összefüggésekről s az egyes olvasói csoportoknak szervezett célirányos programokról. Megismerhetik az érdeklődők a múzeumi és az állatkerti látogatók fő motívumait, a múzeumi andragógia szociális aspektusait éppúgy, mint a civil szervezetekben folyó aktív szerepvállalás személyiségfejlődésre tett jótékony hatásait, a civil kezdeményezések rétegspecifikus jellegzetességeit, az egyes társadalmi csoportok önmaguk és környezetük fejlesztésében Játszott szerepét is. Sok más izgalmas kérdés mellett választ kaphatnak az olvasók arra, hogy mi jellemzi a televízió és a világháló tanulási, művelődési célú felhasználását, a média helyét a felnőtt- és az időskori tanulásban. A kötet egyes fejezetei szociálandragógiai szempontok figyelembevételével készültek. A nemzetközi összehasonlítás bemutatására a szociális aspektusok szerint kerül sor.