A történeti előzmények, a probléma és a szociális háttér exponálása, a kívánatos pedagógus-szerep jellemzését követôen a könyv két nagy szerkezeti egységre oszlik. Az elsô rész a “Módszerek és technikák” címet viseli. A gyerekek megismerését célzó, ún. névjátékokat és “énerôsítô” gyakorlatokat tartalmaz. A második, “Közösségépítés és kooperatív tanulás” című rész közösségépítô gyakorlatokat és kooperatív technikákat tartalmaz, valamint a közösségépítés keretével, majd a kooperativitáshoz szükséges tanulási környezettel, a tanulási stílusok elemzésével, a tananyagszervezés módjával, végül az iskola és a család közötti kapcsolatépítés módszereivel foglalkozik. A gyakorlatokat a szerzők mindig a céljukkal, vezetésük módszereivel, várható hatásaikkal együtt jelenítik meg. A bemutatott módszerek, gyakorlatok, technikák sikerét a gyerekekkel és a szerzők által vezetett akkreditált továbbképzéseken részt vevô pedagógusokkal végzett gyakorlati munka igazolja.
Kedveskönyv – Módszerek, gyakorlatok a Kedvesház-padagógia tapasztalatai alapján, Roma és/vagy hátrányos helyzetű gyerekeket nevelő pedagógusok számára
Elfogyott
Leírás
A Kedveskönyv pedagógiai rendszerleírás, amely jelentős módszertani segítséget nyújt a hátrányos helyzetű gyerekek iskolai integrációjához. A könyv Lázár Péter gyakorlati életművéből, a tanyasi cigány gyerekeket hetes diákotthonban nevelő nyírteleki Kedvesház praxisából született. A szerzőtárs, Bordács Margit, a Montessori-pedagógia ismerője, művelője alternatív-pedagógiai tapasztalatokkal, a tartalom strukturálásával járult hozzá a könyv megformálásához. A történeti előzmények, a probléma és a szociális háttér exponálása, a kívánatos pedagógus-szerep jellemzését követôen a könyv két nagy szerkezeti egységre oszlik. Az elsô rész a “Módszerek és technikák” címet viseli. A gyerekek megismerését célzó, ún. névjátékokat és “énerősítő” gyakorlatokat tartalmaz. A második, “Közösségépítés és kooperatív tanulás” című rész közösségépítô gyakorlatokat és kooperatív technikákat tartalmaz, valamint a közösségépítés keretével, majd a kooperativitáshoz szükséges tanulási környezettel, a tanulási stílusok elemzésével, a tananyagszervezés módjával, végül az iskola és a család közötti kapcsolatépítés módszereivel foglalkozik. A gyakorlatokat a szerzők mindig a céljukkal, vezetésük módszereivel, várható hatásaikkal együtt jelenítik meg. A bemutatott módszerek, gyakorlatok, technikák sikerét a gyerekekkel és a szerzők által vezetett akkreditált továbbképzéseken részt vevô pedagógusokkal végzett gyakorlati munka igazolja.
