A szülők és mi – Szakmai és személyes összegzés a korai intervenció alapvető kérdéseiről és kommunikációs dilemmáiról

Leírás

“Gyermekkel és családjaikkal foglalkozó. nevelő, fejlesztő és gyógyító szakemberek számára nemcsak hasznos, hanem lelkileg is megérintő, serkentő olvasmány lesz e könyv. A szülők és mi – Szakmai és személyes összegzés a korai intervenció alapvető kérdéseiről és kommunikációs dilemmáiról című könyv szerzője – nagy tudású és tapasztalatú pszichológus, gyógypedagógus. A szakember, a segítés folyamatában megjelenő lényeges lelki jelenségeket tekinti át nagyon őszinte, személyes stílusban, egyszerű és világos fogalmazásban. A szöveg különlegessége a szemléletmód közvetítése. Egyrészt a fejlődésben elmaradt, vagy funkcionálisan károsodott gyerek anyakapcsolatát és az őt ellátó családnak történetében zajló eseményeket mutatja be, a gyermek körüli kölcsönhatásban, különösen a kötődés jelenségében, másrészt a segítő és a család közötti kommunikáció bonyolult és bonyolódó világát ismerteti. A segítő szakember tapasztalatból tudja, hogy a fejlesztő intervenciók és megoldások sikere, optimális kimenetele ezen tényezőktől függ, gyakran a problémák is ebben keletkeznek. A szülő és a család a problémás gyermek miatt sérül, a többnyire megmaradó sajátos jellegzetességek és funkcionális zavarok miatt a szülők identitása súlyosan megterhelődik. Szinte a szülő is terápiára szorul és a jó fejlesztő folyamatban ez többnyire meg is valósul. A szöveg éppen azt a lélektani és kommunikációs problémaérzékenységet, helyzetfelismerést és bánásmódot tárgyalja, amely ezt elősegíti. A fejlesztő szakember a családi rendszer szereplője lesz és ez a bevonódás erőforrás is, de sok nehézséget vet fel. A könyv rendszerszemléletű, pszichoanalitikusan orientált gondolkodást tükröz (ebben követi a hazai gyermekellátó hagyományt és erőteljesen támaszkodik Daniel Stern munkásságára, de tranzakciós-szociálpszichológiai felfogású is, ebben egy holland szerző, Jet Isarin – filozófus és érintett szülő – finom fogalmi apparátusát és önreflexív megközelítését követi, a kommunikációs eseményeket pedig Eric Berne játszmaelméletét alkalmazza. Kulcsfogalom az önismeret:  a segítő enélkül a viszonylatok és az együttműködés lelki szövevényeiben nem tud eligazodni, de ezt folyamatosan fejleszteni kell és támogatni a szülőkben is. Tartalomjegyzék: KIKNEK ÉS MIÉRT ÍRÓDOTT A KÖNYV?
ELŐSZÓ 20
BEVEZETŐ FEJEZETEK 22
I. A KORAI INTERVENCIÓ TÖBB MINT KORAI FEJLESZTÉS 22
A kezdet 22
A jelen helyzet 23
Új igények születnek 25
II. A SZÜLŐK ÉS A SZAKEMBEREK KÖZÖTTI KOMMUNIKÁCIÓS PROBLÉMÁK JELLEGE 29
A korai intervenció sajátos munkakör 29
A munkakör jellege 30
A szülők jelentősége 32
A távlati cél kötelez, de óvatosságra is int 34
Kommunikációs nehézségek a kezdetén 37
A SZÜLŐSÉGRŐL ÉS A SAJÁTOS SZÜLŐSÉGRŐL, AMIKOR SÉRÜLT A GYEREK 40
III. AZ ANYASÁGRÓL ÉS A SPECIÁLIS ANYASÁGRÓL, PSZICHOLÓGUS SZEMMEL 42
A korai kötődéssel kapcsolatos kutatásokról általában 42
A szülői tényezők és/ vagy a gyermeki tényezők mérvadók-e a kapcsolat kialakulásában? 44
A gyermeki tényezők jelentősége 45
A várandósság mint sajátos pszichés állapot, Stern alapján 46
Szülővé válni a gondolatok szintjén 48
Szülővé válni a gyakorlatban 49
Egy gyermek „mássága” megzavarhatja a szülővé válás folyamatát 51
Mit élhet meg a gyermek szülei reakcióiból? 55
A kapcsolat kölcsönösségének és szimmetriájának kérdése 56
IV. A SZÜLŐK BATYUJA, AMIKOR A GYERMEK „MÁS”, ISARIN ALAPJÁN 60
Bevezető 60
A „saját másik” 60
Szülők, éles helyzetben 62
A másik, mint egy valami. 66
A gyermek, mint a maga diagnózisa 69
Ki ő, és neki ki vagyok én? 69
Csak szeretni kell… 71
Fejlesztjük, nem fejlesztjük? 73
Amikor a szülő szakember is 75
„Másnak nem ajánlom” 76
A szülők saját tudása, „bölcsessége” 77
Mit jelent a szülőknek a tudás a „mi”- ről 79
Amikor a ki és a mi egymásba fonódik. 80
A szülők szerzett bölcsessége gyümölcsöket hoz 81
V. A SÉRÜLT GYERMEKET NEVELŐ CSALÁD ÉS A SZAKEMBER, RENDSZERSZEMLÉLETBEN 85
Mindenkivel előfordulhat. 85
Az orvosok szempontjai a megmondással kapcsolatban 87
A család mint rendszer 88
A testvérek helyzete 91
A tágabb család jelentősége 93
Lehet-e sérült gyermek szülei esetén egyáltalán trauma-feldolgozásról beszélni? 94
Trauma helyett kettős állapot? 95
A szülőknek jól jöhetnek a szakemberek 97
Fogyatékos gyermeknek sérült a szülője? 99
Hosszabb távon mi legyen a gyermekkel? 102
VI. PARTNEREK LEHETÜNK-E A SZÜLŐ ÉS SZAKEMBER KÖZÖTTI KAPCSOLATBAN? 104
Egy szülővel, Andreával beszélgetve 104
A viszony jellegéről, partneri-e a viszony? 104
Milyen jellegű az együttműködés? 106
A felek pozíciói különböznek 106
A szülő, még szakember nélkül 107
A szülők a legnehezebb időszakban 108
Az együttműködés kezdete ellentmondásos 109
A szülő társadalmi helyzete megváltozik 111
A szülők és szakemberek közötti  kapcsolatok kezdete 112
A terápiás kapcsolat kezdete kölcsönös tapogatódzás 114
Kommunikációs problémák a fejlesztések során 115
A szakember kommunikációs problémái 116
A kapcsolat partnerivé válhat 117
A határok dilemmája 118
A partneri viszony tartalma a korai intervenció során 120
ÖNISMERETI BLOKK 123
VII. AZ ÉRZELMEINK 125
Az érzelmekről általában 125
Az érzelmek természete 126
Az érzelmek beépülése a személyiségünkbe 126
Az érzelmek funkciója 128
Hogyan bánunk az érzelmeinkkel? 129
A szülők hogyan bánnak az érzelmeikkel? 130
A szakemberek hogyan bánjanak a szülőkkel? 131
A szakember érzései, érzelmei a fejlesztések során 132
Az érzelmek megélésének összetettsége 133
Félúton a szülők 134
A szülők együtt csoportban, a csoportos élmény 134
A magány veszélye 136
A szabadság, és ennek hiányának élménye 137
VIII. ÖNISMERET ÉS SZAKMAI ÖNISMERET 139
Bevezető 139
Hogyan leszünk, akik vagyunk, vagyis „ Miből lesz a mi?” 140
A „Ki vagyok én?” kérdése a kognitív irányzatban 140
Énképünk alakulása 141
Az énkép továbbalakulása 142
Önmagunkkal szemben 143
Együtt másokkal 144
A szakemberek és a szülők 147
Nehéz szülők 149
A kezdeti szakasz nehézségei 150
Kitekintés: a sérült gyerekek képe önmagukról 151
Amit nyerhetünk az önismerettel 156
Identitás-dilemmák 156
A szülők problémái, összefoglalva 157
KOMMUNIKÁCIÓS BLOKK 159
IX. JÁTSZMÁK A SEGÍTŐ KAPCSOLATBAN 160
Bevezetés 160
A szülők játszmai kedveskedések vagy ártatlan megjegyzések formáját ölthetik: 160
Magánéleti játszmák 161
A tranzakció analízis alapgondolatai 163
Sztrók- gazdálkozás 165
Sorskönyvünk 167
A saját szüleinkről még egyszer, bonyolultan 170
A modellben a struktúra és a funkció egymásra épül 172
Amikor az én-struktúrával alapvető baj van 173
A játszmaelmélet terápiás vonatkozása 173
Az elmélet gyakorlati haszna a segítő szakmákban 175
Játsszunk, játszmázzunk együtt 178
X. A SEGÍTŐ KAPCSOLAT EGYÉB ÖSSZEFÜGGÉSEI 181
A segítő kapcsolat összetettsége 181
A pszichológia kognitív irányzatának „bűne”, Simon szerint 182
A segítő kapcsolat történelmi gyökerei 184
A normalitás, mint norma 186
A munkahely jelentősége, mint hivatalos kerete a munkának 187
Hivatalos kommunikációs helyzetek mindig problémásak. 188
A segítő kapcsolat filozófiája, Simon eszmefuttatása alapján 189
A nyelvhasználat és a technokrácia dilemmai 190
Összefoglaló 192
XI. A SEGÍTÉSNYÚJTÁS FOLYAMATA, NAGYÍTÓVAL 195
Bevezetés 195
A korai fejlesztés, mint egy sajátos műfaj 196
A problémák feladattá válhatnak 200
A tanácsadás beépítése a fejlesztés folyamatába 201
A gyógypedagógus kompetenciája 202
A szükséges önismeret 203
A tanácsadás célja és lehetséges tartalma 205
A szakemberek jogos félelmei 207
Szakmai kudarcok 209
Megtudhatjuk, hogy mennyire elégedettek-e a szülők? 209
XII. KOMMUNIKÁCIÓS DILEMMÁK A GYAKORLATBAN 211
Szülők és szakemberek, együtt egy rendszerben 211
Értékrendünk és a szülők értékrendje 212
A közelség-távolság, az intimitás dilemmája 213
A kompetencia dilemmája, kié a gyermek? 215
A kapcsolat aszimmetriájának dilemmája 216
A szakember magánélete 217
Nem kell-e a szülőnek inkább pszichológus? 218
Családok és szakemberek, együtt egy rendszerben
XIII. TANÁCSOK TANÁCSADÁS ELŐTT
Mindenki másképp csinálja… 220
S másképpen is gondolja… 221
A terápiás kapcsolat kezdetben kölcsönös tapogatódzás 221
Mire szerződhet a szakember? 222
Várható dilemmák 223
XIV. A TANÁCSADÁS LEHETSÉGES TERÜLETEI 227
Tanácsok a mindennapi élethez. 227
Gyakori probléma, hogy otthon nem játszik 228
Evési, alvási gondok: a szülőt nem feszélyezheti a helyzet 230
A gyógypedagógiai tanácsadás nem pszichológiai tanácsadás 231
XV. PSZICHOLÓGUSOK A RENDSZERBEN 233
A pszichológusok dilemmái trauma feldolgozáskor 233
Mit tehet a pszichológus? 237
A semlegesség dilemmája 238
Az erkölcsi semlegesség dilemmája 239
A pszichológus indulatai, és a saját viszonya a traumához 241
A szakember bűntudata 243
A szerződéskötés jelentősége 244
Sajátos problémák 244
Mi haszna a pszichológusnak? 248
“