A mozgás mint személyiségfejlesztő tényező című kötet elméleti és konkrét kutatásokon alapuló tanulmányai számos nézőpontból foglalkoznak ezekkel a kérdésekkel, például az edző pedagógiai szerepével, a fogyatékossággal élő személyek vagy az SNI tanulók szomatikus fejlesztésével, a tantervvel, mint a fejlesztés iránytűjével és főként azzal, hogy a személyiség mely területeire hat elsősorban a mozgás, a sport, a testnevelés. Csak néhány hatásterületet említve: ilyenek például az életmód, a szabadidő, a szociális életképesség, a döntésképesség, az értékek felismerése, önmagunk megismerése vagy az autonómia. Ezek mind a mozgás, a sport, a testnevelés pedagógiai transzferének a színterei.
A mozgás mint személyiségfejlesztő tényező
3000 Ft
Leírás
Az emberi mozgást bármely aspektusból vizsgáljuk, egy közös vonást mindegyik megközelítésben találunk, nevezetesen a testi (fizikai) aktivitást. A mozgásos aktivitás jótékony, elsősorban élettani hatásai evidencia számba mennek, ezekről könyvtárnyi szakirodalom született. A mozgás, a sport, a testnevelés hasznosságát senki sem vitatja, a köztapasztalat szerint ez teljesen nyilvánvaló. Ahhoz viszont már szakértelem kell, hogy átlássuk és befogjuk mindazon területeket, melyekre ezek hatással vannak. A személyiségfejlődésre minden bizonnyal, de ez sem csupán spontán dolog, intézményesen is irányított, elég, ha csak az edzőkre vagy a testnevelő tanárokra gondolunk.
A mozgás egyik sajátossága a sokfélesége. Mozogni lehet egyedül, de több százan is, szabadtéren vagy kis- és nagyméretű teremben. A mozgás színteréül szolgálhat a többféle halmazállapotú víz, a levegő, s akár még a súlytalanság is. Egyaránt mozog a csecsemő és a szépkorú, az olimpiai vagy a paralimpiai bajnok. Az utóbbi években a testkultúra (a verseny- és szabadidősport, az iskolai testnevelés) helye és szerepe jelentősen felértékelődött a magyar társadalomban. A társadalom által támasztott testkulturális elvárásoknak a nevelés-oktatás-képzés mindegyik színtere olyan, pedagógiailag kidolgozott elvek és programok alapján zajló, céltudatos személyiségfejlesztéssel igyekszik megfelelni, amelynek a középpontjában a mozgás áll.
E kötet elméleti és konkrét kutatásokon alapuló tanulmányai számos nézőpontból foglalkoznak ezekkel a kérdésekkel, például az edző pedagógiai szerepével, a fogyatékossággal élő személyek vagy az SNI tanulók szomatikus fejlesztésével, a tantervvel, mint a fejlesztés iránytűjével és főként azzal, hogy a személyiség mely területeire hat elsősorban a mozgás, a sport, a testnevelés. Csak néhány hatásterületet említve: ilyenek például az életmód, a szabadidő, a szociális életképesség, a döntésképesség, az értékek felismerése, önmagunk megismerése vagy az autonómia. Ezek mind a mozgás, a sport, a testnevelés pedagógiai transzferének a színterei.
Hamar Pál: A mozgás mint személyiségfejlesztő tényező
További információk
| Szerző | Tamásiné Dsupin Borbála |
|---|
