Share on Pinterest
There are no images.
Osszd meg barátaiddal










Submit
Főoldal>Publikációk>A látás és hibái

A látás és hibái

Want create site? Find Free WordPress Themes and plugins.

A látás és hibái

Az mondhatja magát tökéletes látásúnak, aki közelre és távolra is tökéletesen lát, nem kancsalít, és a közelre való alkalmazkodás nem jelent megerőltetést a számára. A tökéletes látást leggyakrabban a szemünk fénytörési hibája zavarja. Tökéletes fénytörésű az a szem, amelyben a végtelenből jövő, párhuzamos fénysugarak épp az ideghártyán egyesülnek éles képpé. Számos esetben azonban ez nem így történik. Három alapvető fénytörési rendellenességet különböztetünk meg: a rövidlátást, a távollátást és az asztigmatizmust – foglalta össze dr. Domsa Patrícia szemész. Mindhárom probléma idejében történő szemészeti vizsgálattal kiszűrhető és megfelelő szemüveggel vagy kontaktlencsével jól korrigálható.

Rövidlátás A rövidlátó szemben a párhuzamos fénysugarak még az ideghártya előtt egyesülnek. Ez adódhat abból, hogy a szem hosszabb, mint az átlag, vagy a felszíne relatíve túl domború. A korrekcióhoz megfelelő dioptriájú szóró, azaz “mínuszos” lencsét kell a szem elé tenni. A kisfokú (1-3 dioptria), és a közepes fokú (4-6 dioptria) rövidlátás általában tökéletesen korrigálható szemüveggel, később kontaktlencsével, és az ilyen szem “gazdája” egy életen át jól láthat. A nagyfokban rövidlátók között (7 dioptria felett) bizonyos betegségek, például az ideghártya leválása az átlagnál gyakoribb. Szerencsére a nagyfokú rövidlátóknál előforduló rendellenességek is egyre jobban kezelhetők.

Túllátás, vagyis távollátás

A túllátóság csecsemőkorban tulajdonképpen élettani, egészséges állapot. Az újszülöttek átlagos túllátósága +2.4 dioptria.

Túllátó az a szem, amelyben a végtelenből érkező, párhuzamos fénysugarak nem egyesülnek éles képpé a retinán, hanem csak a szem mögött találkoznának, ha annak burkain át tudnának hatolni. A túllátóság – latinul hypermetropia – oka általában az, hogy a szemgolyó kisebb, tehát a tengelye rövidebb, mint az ideális lenne. Néha a törőerő gyengébb a kelleténél, például ha a szaruhártya laposabb, vagy hiányzik a fény útjából a szemlencse – sérülés, vagy a szemlencse műtéti eltávolítása után. A túllátó szemnek valódi távolpontja – olyan pont, amelyet minden alkalmazkodás nélkül élesen lát – nincsen. Azért hívják mégis túllátónak, mert a távoli látás mégis kisebb gondot okoz egy túllátó embernek, mint a közelre való alkalmazkodás. A leghétköznapibb túllátó ember az, aki meghaladva 40. életévét, kénytelen szemüveget viselni olvasáshoz, bár távolra még jól lát. A túllátó szem optikai hibáját úgy javíthatják ki, ha “pluszos” lencséket illesztenek a páciens szeme elé.

Asztigmia Az asztigmiás szem a párhuzamos fénysugarakat egyetlen pontban sehol sem gyűjti össze, hanem a különböző meridiánokban beeső sugarakat – a szemgolyó felszínén éppúgy meridiánokban tájékozódunk, mint a földgömbön – ún. gyűjtővonalakban egyesíti. Az asztigmiás szem szaruhártyája (néha a szemlencse felszíne), az élettani állapottól eltérően, nem tökéletes gömbfelszín, hanem olyan, mintha mondjuk egy kissé leeresztett gumilabdát két ujjal összecsippentenénk. Valamelyik átmérő irányában domborúbb, és arra merőleges irányban kevésbé domború. Az erősebb görbületű tengely irányában áthaladó sugarak előrébb, a gyengébb görbületű tengelyben áthaladók hátrébb egyesülnek gyűjtővonalakban. Korrigálása olyan lencsével lehetséges, amely csak a megfelelő meridiánban változtatja meg a fénytörést. Ezt a lencsetípust hívják “cilinderes” lencsének. Hengerfelszínből csiszolják ki, nevét is innen kapta, amely a henger latin nevére utal.

Turai Júlianna: A rejtett kancsalság

Látási és magatartási zavarok

A rejtett kancsalság, amely a látszatra egészséges szempár együttműködési zavarát jelenti, az állandó fejfájások és rosszullétek mellett könnyen előidézője lehet a gyerekek tanulási vagy magatartási zavarainak is. A kétszemes együttlátás biztosítja a megfelelő térlátást, így ha valaki rosszul tájékozódik új helyen, nekimegy tárgyaknak, nem mer fölmenni létrán, csigalépcsőn, az nemcsak pszichológiai vagy egyensúlyi, hanem vizuális zavar következménye is lehet. A problémát sajnos gyakran nem kezelik a súlyának megfelelően.

A látásélesség (vizus) hibáit rendszeresen szűrik Magyarországon: a szemészeten egy tábláról betűket, jeleket olvastatnak le velünk. A nyilvánvaló kancsalságot könnyű felismerni, a rejtett kancsalságot nehezebb, ehhez speciális vizsgálat szükséges.
A tárgyakról mindkét szemünk ideghártyáján keletkezik kép, de azokat csak akkor látjuk egynek, ha a két ideghártyán egymásnak megfelelő pontokra esnek. Ezen alapul a térlátás, amit a gyereknek ugyanúgy meg kell tanulnia, mint a járást vagy a beszédet. Akiknél a kétszemes együttlátás nem jól működik, nem feltétlenül látszanak kancsalnak. Az agy a két szemet párhuzamos állásra kényszerítheti, de ez fáradékonyságot, fejfájást okozhat. A betegek akár megfelelő dioptriás szemüveg mellett is sokszor panaszkodnak migrénre, hányingerre, fényérzékenységre, bizonytalan térérzésre, esetleg szédülésre, kettős látásra is. Mozgó tárgyakat nehezen követnek, fáj a szemük, orrgyökük, halántékuk vagy a tarkójuk. Már reggel vörös a szemük, és ez estére csak fokozódik.
A diszlexia egyik oka is lehet rejtett kancsalság. Gyermekorvosok szerint ilyenkor olvasás közben a gyerek szeme előtt ugrálnak a betűk, elhalványodik a szöveg, nehezen követi a sorokat. A tábláról való másolásnál is nehézségei adódnak. Sokszor meg sem rökönyödik a kérdésen, hogy „Melyik szemeddel nézed a táblát?”, vagy „Szokott-e kikapcsolni az egyik szemed?”. Ugyanis az agy, hogy kis pihenőhöz jusson, időközönként nem dolgozza fel az egyik szemből érkező ingereket. Ezek a gyerekek gyakran csak félrebillentett fejjel, esetleg iskolában a padon vagy otthon az ágyon fekve hajlandók olvasni, írni vagy tévét nézni. Vagy ha valaki rosszul tájékozódik új helyen, nem mer fölmenni létrán, csigalépcsőn, mindez úgyszintén lehet vizuális zavar következménye.
Fontos persze az orvosi diagnózis. A rejtett kancsalság felismerése és mértékének megállapítása a szemészetben egy ismert eljárás (például Maddox-kereszt) során történik. Az optikai szakboltokban dolgozó op­to­met­ri­ku­sok is felismerik a rejtett kancsalságot, s ilyenkor a beteget szemész szakorvoshoz irányítják. Mégis sokszor előfordul, hogy a kétszemes együttlátás problémájára nem derül fény, vagy nem elég hatékonyan kezelik. Hogy miért, arról megoszlanak a vélemények. Egy általunk megkérdezett szemorvos szerint bár a probléma gyakori, sokak­nál nem okoz panaszokat – ez függ az egyén idegrendszerétől. Ráadásul ez a probléma hosszadalmas vizsgálatot igényel, melybe sok állami rendelőben dolgozó szemész inkább nem is kezd bele. A szemész szerint a betegek is hibásak abban, ha nem kapnak megfelelő ellátást, mivel a többség nem képes a konkrét panaszait összeszedni, így az orvos kénytelen találgatni.
Néhány hazai rendelőben az úgynevezett Pola-tesztes eljárást használják a rejtett kancsalság feltárására, amit Hans Joachim Haase fejlesztett ki a Zeiss munkatársaként több mint negy­ven évvel ezelőtt. Ez az emberi agyat és a két szemet egységes rendszernek tekintve igyekszik a problémát megoldani. „Bár ma még nagyon sokan furcsállják a binokuláris, és ezen belül is a prizmatikus korrekciót, de vegyük figyelembe, hogy a század elején ugyanilyen furcsa volt a cilinderes kor­rekció, és az idő igazolta szük­ség­szerűségét. A jövőben ugyanez a sors vár a Pola-tesztre is” – állítja a Zeiss Hungária Kft. a tájékoztatójában.
Magyarországra egy olyan szemészorvos hozta be a módszert, aki saját maga olyan migréntől A szakma egy része szkeptikus, mondván: a módszer nem tud többet a hagyományosnál, s alkalmazóit a haszonszerzés motiválja. Aki bemegy, nem jön ki prizmás szemüveg nélkül. Tény viszont, hogy sokaknak meg­szűntek a panaszaik, és a rendelőbe csak két-három hónapos előjegyzéssel lehet időpontot kapni. Azt szemész riportalanyunk is elismerte, hogy ezekben a rendelőkben a rejtett kancsalság problémájára szakosodva valóban az egyénnek legmegfelelőbb szemüveg megtalálásán fáradoznak.
Ugyanakkor a másik szakmai irányzat hívei azt mondják: nem győzik „leszedni” a prizmákat a betegek szem­üvegéről, mivel náluk kötnek ki mindazok, akiknek nem vált be a mód­szer. Szerintük a szem és az agy nagymértékben képes alkalmazkodni, valamint a szem pillanatnyi állapota is folyamatosan változik, ezért a priz­matikus korrekcióval nem szabad teljesen „utánamenni” az éppen mért értékeknek. Vagyis legtöbbször a hagyományos dioptriás üveg is kihúzza a szemet, esetleg néhány, de semmiképpen sem magas számú prizma beépítése válhat szükségessé. Súlyosabb esetekben pedig mű­tétet (is) javasolnak, ami persze elég kockázatos.
Akár így, akár úgy, a fő probléma leginkább az, hogy a szülők nincsenek megfelelő módon tájékoztatva a rejtett kancsalság tüneteiről és veszélyeiről, ugyanis bizonyos életkorig megeshet, hogy a rendszeresen „kikapcsolt” szemből érkező információk feldolgozásával az agy véglegesen leáll, így az a szem úgynevezett tompalátóvá válik, vagyis funkcionálisan megvakul.
Végső soron, ami a két irányzat vitáját is illeti, a szakma és a beteg egyaránt jobban járna az érdemi párbeszéddel és együttműködéssel.

Szőke Judit:Nézzünk szembe a ferdenézéssel!

A kancsalság csak részben esztétikai probléma. Szemészetileg a két szem együttes munkájának zavaráról van szó. Ráadásul van rejtett kancsalság, ami lehet gyökere, oka a gyerek tanulási és magatartási zavarainak, akár még a diszlexiának is, ugyanis ugrálnak a betűk… Nézzünk a “ferde nézés” mögé!
Ferde nézés, igen, ugyanis a kancsalság latin neve, strabizmus, egy görög szóból, a strabismusból származik, ami ferde nézést jelent.

A tárgyakról mindkét szemünk ideghártyáján keletkezik kép. A két képet csak akkor látjuk egynek, ha azok a két szem ideghártyáján egymásnak megfelelő pontokra esnek. Ez a normális és átlagos alapeset. A kétszemes látás megközelítően öt éves korra fejlődik ki.
Az újszülött még nem lát élesen, két szemét sem használja együtt. Ezt tapasztalatból is tudhatjuk. Ezeket a képességeket meg kell tanulnia a növekedés folyamán, hasonlóan egyéb képességekhez. A csecsemő születése után csak a mozgást észleli. Kezdetben szemmozgásai összehangolatlanok. A kéthónapos csecsemő szemével már követi a fényt, de a tárgyakat csak egy szemmel nézi. Valószínű, hogy három hónapos korban kezd kialakulni a kétszemes látás első fokozata, majd hat-tizenkét hónapos korban a két szemmel látott tárgyakat „egymásra fekteti”, és az agykérgi tevékenység következtében egy képpé “egyesíti”. Aztán a következő lépcső a térlátás, amely egy-másfél éves kortól kezdve fokozatosan fejlődik és tökéletesedik.

Minél korábban fel kell fedezni

A kancsalság, azaz a két szem együttes munkájának zavara korán felfedezve 3-6 évesen tökéletesen korrigálható, ennél idősebb korban azonban már nem állítható meg az éleslátás elvesztésének folyamata. Rendkívül fontos szerepe van tehát a környezetnek, főleg a szülői figyelemnek a kancsalság felismerésében, hiszen a jelek (például a gyerek gyakran hunyorog, fejét kissé ferdén tartja, ez a kényszerfejtartás, így kompenzál…) felfedezése után reális a gyors korrekció. 6-7 évesen még viszonylag könnyen helyreállítható az együttes látáskészség, de később ez a képesség már nincs jelen.
(A felnőttek saját kancsalságukat esztétikai hátrányként élik meg, ami akár depressziós tüneteket is előidézhet. Ezért érdemes műtétet végeztetni még akkor is, ha érdemi látásjavulás nem várható tőle… A kancsalság egyik formája, az ún. bénulásos is – ami a szemizomra vonatkozik -, inkább felnőtteknél jelentkezik, például betegséget kísérő tünetként)
Jellegzetes a kancsalság két másik formája, a kísérő (van egy jól látó szem, amivel néz az illető, és egy rosszabb, ami kancsalállásban van, de a jól látó szem mozgását minden irányban kíséri, tompalátáshoz vezet, oka nem ismert) és a váltott (mindkét szemével jól lát, de a két szemtengely nem párhuzamos, és hol az egyik szemével lát, hol a másikkal)
Különben van időszakos és állandó kancsalság.

Tünetek, apróbb és feltűnőbb jelek

A szülőnek ajánlatos megfigyeléseit memorizálni, mert a szemészeti korrekció a kikérdezéssel kezdődik, amikor tisztázni kell a jelenség észlelésének időpontját, a szem eltérésének irányát, a kancsalság fennállásának gyakoriságát, időtartamát. A szemmozgások vizsgálata, a kancsalság megállapítása, a takarási próba, a kancsalsági szög nagyságának mérése stb. a szakorvos számára nélkülözhetetlen információkat jelent.
A nyilvánvaló kancsalságot könnyű felismerni, a rejtett kancsalságot nehezebb, ehhez speciális vizsgálat szükséges. A rejtett kancsalság esetében a látszólag egészséges szempár együttműködési zavara van jelen, az állandó fejfájások és rosszullétek mellett könnyen előidézője lehet a gyerekek tanulási vagy magatartási zavarainak is. Akiknél a kétszemes együttlátás nem jól működik, nem feltétlenül látszanak kancsalnak. Az agy korrigálni próbál azzal, hogy a két szemet párhuzamos állásra kényszeríti, de ez fárasztó, és okoz is fáradékonyságot, fejfájást, hányingert, fényérzékenységet, szédülést, kettős látást, szemfájást, szemvörösödést. A kétszemes együttlátás biztosítja a megfelelő térlátást, így ha valaki rosszul tájékozódik új helyen, nekimegy tárgyaknak, nem mer fölmenni létrán, csigalépcsőn, az nem csak pszichés, egyensúlyi, hanem akár vizuális zavar következménye is lehet. Ezekre a jelekre jobb idejében felfigyelni!

Ugrálnak a betűk – rejtett kancsalság

Nem is gondolnánk arra, hogy a mind gyakoribb diszlexia egyik oka is lehet rejtett kancsalság. Orvosilag – a szakemberek szerint – ilyenkor olvasás közben a gyerek szeme előtt ugrálnak a betűk, halványabb lesz a szöveg, nyilván nehezen követi a sorokat. A tábláról másolásnál is adódhatnak épp ebből nehézségek. Ezeknek a tüneteknek is az az oka, hogy az agy rövid pihenőhöz akar jutni, s időnként nem dolgozza fel az egyik szem ingereit. Ilyenkor mi azt vesszük észre, hogy a gyerek csak félrebillentett fejjel, vagy otthon az ágyon fekve hajlandó olvasni, írni vagy tévézni.
S hogy mi a tanulság? A szülő a legapróbb gyanú (sokaknál nem okoz panaszt, mert más az egyén idegrendszere) esetén is azonnal vigye a gyereket a szemészhez. A gyógyítás további feltétele az orvos és a szülő állandó együttműködése, mert a kezelés – pláne, ha később kezdődik – akár évekig is eltarthat.

Az átlagos és egészséges emberi szem mintegy 160 színárnyalatot képes megkülönböztetni, de vannak, akik jóval többet. Az sem kizárt, hogy nekik eggyel több fajta receptoruk van az ideghártyájukban. Másoknál a színek hiánya fedezhető fel. Színlátási zavarok… Színvakság, színtévesztés – hasonlóságok, különbségek, korrekciók, lehetőségek. Még idejében. Mert ezek olyan zavarok, amik különben nem zavarnak.

Szőke Judit: Milyen színű a napocska?

A színek életünkben játszott szerepét fölösleges részletezni. Azt azonban nem árt minden szülő számára tisztázni, hogy a színeket teljes biztonsággal kisiskolás korukban képesek megkülönböztetni a gyerekek. Az, hogy pontosan mikor, az egyénileg változó. Az, hogy színtévesztő, vagy színvak a gyerek, nem egyszer merő véletlenül derül ki. Talán jobb egy fájdalommentes szűréssel mielőbb a végére járni. Ugyanis a színtévesztés például nem gyógyítható, de speciális színszűrővel ellátott szemüveg használatával megkülönböztethetővé válik a nem látott szín. Tehát nem kell fölöslegesen kitenni a kicsit esetleges gúnyolódásnak. A mindennapi életben a pályaválasztás előtt van alapvető fontossága annak, hogy ez az átlagtól eltérés kiderüljön (például a villanyszerelő szakma esetében nem fordulhat elő, de a közlekedésben is komoly kockázati tényező).

Örökletes tényezők

Hogy megérthessük a kétféle baj mibenlétét, tudnunk kell vázlatosan, hogyan működik a színlátás.
A csapok, melyek felelősek a színek felismeréséért, háromféle színre érzékenyek: a kékre, a zöldre és a sárgára. Ezek keverésével „állítódik” elő bármelyik szín. A vörös színt a sárga receptorok érzékelik.
Gyermekkorban a színlátás zavarai zömmel öröklöttek. Női ágú az öröklésmenet, azaz az anyák hordozzák a hibás gént anélkül, hogy náluk észlelhető lenne az eltérés. Az elváltozás a fiúkban jelentkezik. A férfiak kb. 8%-a színtévesztő, a nők között ez az arány csak 0,2%.
Színtévesztéskor az érzékelő sejtek csökkenten reagálnak, színvakságnál az ideghártyából egyszerűen valamelyik érzékelő, az egyik csapocska teljesen hiányzik. Az esetek legnagyobb részében a színtévesztők a piros és a zöld színt tévesztik össze, más színt nagyon kevesen kevernek össze.
Szűréskor kerek foltok sokaságából kell felismerni (általában) egy számot. A színtévesztő ekkor bakizik, ezek egy részét nem látja, vagy mást olvas ki belőle.

Nem panaszkodik a gyerek, de…

A színtévesztés, mint zavar magát a színtévesztőt nem zavarja. Mivel veleszületett állapot, és a látásélességet csak a nagyon ritka, mind a három csapot érintő rendellenesség rontja, a színtévesztő gyermek nem jelez panaszt. A színfelismerés zavarai nem veszélyes eltérések, ezért hagyományos értelemben véve nem igényelnek kezelést, bár a hétköznapi életben okozhat galibát “a világ kicsit más színben látása”. A színtévesztést szemüvegként vagy kontaktlencse formájában viselt színszűrővel lehet korrigálni, amennyiben ez indokolt.
A teljes színvakság, amikor egyáltalán nincs színlátás, rendkívül ritka. Ez sem zavarja az embert, ezért kisgyereknél nehéz észrevenni.
Ha tehát a szülőben kétségek merülnek fel, a szemészeti szakrendelésen egészen egyszerű képtesztekkel tisztázható az állapot. Ezt valóban érdemes megtenni a gyerek iskolás kora előtt, mert a tanítás során gyakran használnak színes eszközöket. És számára a szituáció jelenthet elkerülhető kudarcokat.

Did you find apk for android? You can find new Free Android Games and apps.
2017-06-22T07:33:21+00:00 2017-06-22|Publikációk|0 hozzászólás