A társas kapcsolatok neuropszichológiája ( Kállai János ) (Kód: )

A társas kapcsolatok neuropszichológiája ( Kállai János )
A társas kapcsolatok ösztönző erejét, céljait személyes kapcsolataink története biztosítja. A változó szociális közeg stabil értelmezési keretének kialakításához az idegrendszer neuronális hálózatai szolgáltatják a működési feltételeket, melyek közvetítik és inspirálják a tapasztalatszerzést és a megszerzett ismeretek érvényesítését.
A tanulmánykötet a tapasztalatok tárházából elsősorban a saját testélmény, a valóságélmény, az illúziók, a realitás, az irrealitás élményvilágát emeli ki. Bemutatja az altruizmus, empátia, autizmus, alexitímia, impulzivitás, tolerancia, a korai tárgykapcsolatok és a trauma témakörének neuropszichológiai vonatkozásait. Az összeállítás nem törekszik arra, hogy éles határokat vonjon fizikum–pszichikum, realitás–irrealitás, egészség–betegség, normalitás–patológia, lazaság–szorongás között. A társas kapcsolatok valóságos közegét a maga sokszínűségében jeleníti meg, úgy, ahogy az ember lehetőségei szerint megéli azokat. Spektrumról, látószögről, élményről, érzésről, a megjelenés természetes módjairól beszélünk.
Vizsgáljuk mindemellett a sérült agyszövet és a sérült emberi kapcsolatok kölcsönhatásait, a kognitív és affektív rendszer áthallásait, a testséma és a testkép egymásra hatását, a megközelítő és elkerülő magatartás ellenmondásait. Kitekintésünkben megjelenítjük az érintések, képek, szavak, dallamok mellett megformálódó, mesterséges eszközökkel létrehozott virtuális valóság és a társas kapcsolatok kölcsönhatásait, valamint a virtuális szelf és a virtuális környezet jövőbeli perspektíváit.
 


Bevezető                                                                                              
1. fejezet        
A társas kapcsolatok, az agyfejlődés és a nagy területekre kiterjedő léziók kölcsönhatásai
A szociális agy
Az agysérülések hatásainak elemzése, következményeinek magyarázata
Kognitív és affektív kölcsönhatások, szociális idegtudomány
Funkcionális specificitás
Lokális léziók társas viselkedésre gyakorolt globális hatásai, elméleti és gyakorlati kérdések
A kivitelező és tervező funkciók neuropszichológiai fejlődése
A kivitelező és kontrolláló (egzekutív) folyamatok kognitív neuropszichológiai alapmechanizmusai
Viselkedés, sémaszervezés, válaszgátlás, tervezés és önszabályozás zavara: klinikai tapasztalatok
A társas viselkedés egzekutív elemeinek deficitje és a prefrontális lebeny sérülése
Figyelmi működéseket felügyelő rendszer
A munkamemória szerepe a tervező és kivitelező funkciók megvalósításában
Az önszabályozás mint a tervező és kivitelező funkciók kiteljesedése
A tervezést és kivitelezést ellenőrző neuropszichológiai kontrollrendszer modellje
A társas kapcsolatok fejlődésének és fejlesztésének alapelvei, neuropszichológiai távlatai
2. fejezet
Test a térben: személyközpontú és tárgyközpontú
Téri reprezentációs formák
Proximális – disztális
Periperszonális – extraperszonális
Periperszonális tér
Az arc közvetlen előterében, szájjal elérhető távolságban zajló
Tevékenységek referenciarendszerek
Marokba vétel, a megragadás
Vizuális letapogatás révén kialakított reprezentáció
Extraperszonális tér
Egyensúlyzavar, a periperszonális és extraperszonális rendszer integrációs zavarai
Egocentrikus–allocentrikus referenciarendszer
Egocentrikus tér
Allocentrikus tér
Kognitív térképmodell
A téri referenciakeretek nyelvi reprezentációja
Preverbális reprezentáció, test a térben konceptuális reprezentáció
A tér verbális reprezentáció fajtái
Deiktikus és intrinzikus
Az első és a harmadik személy perspektívája
Akció és percepció, azaz célelérő lokomóció és célvezérelt motiváció egysége
Téri-vizuális neglekt
Organikus lézió
Az egocentrikus téri neglekt-szindróma
Egocentrikus dezorientáció
Figyelmi részfunkciók a hemineglekt kialakulásában
Lézió és figyelmi szelektivitás
Pszeudoneglekt
Ökológiai különbségek az alsó és a felső vizuális mező reprezentációjában
A téri reprezentáció affektív modulációja
3. fejezet
A szelf mint az önészlelés és a feladatok megoldásában való személyes elkötelezettség kiindulópontja: előtér és háttér
A szelf definíciója és neurokognitív mintázata
Fenomenológiai szelf
Pszichodinamikus szelffejlődési elméletek
Fejlődés és funkció hierarchikus organizációja
Az agy szerkezeti változása és a szelffejlődés
Az affektív és kognitív organizáció alapelvei
Szomatikus marker hipotézis
A ventromediális prefrontális, valamint a temporális kéreg szerepe a szociális ingerek felismerésében és feldolgozásában
A szelfállapotok kognitív tudományi, fenomenológiai megközelítése
A szelfátélés zavarai
A szelf patológiájának neuropszichológiai értelmezése
A szociális ismeretek felhasználásának neuropszichológiai alapmechanizmusai: szelfreguláció
4. fejezet
Én és a másik: önészlelés és a társak percepciója
Testkép, testsémazavarok, történeti megközelítés
A test mentális reprezentációjának kiindulópontjai
Testkép és testséma egysége és disszociációja, a saját testélmény dimenziói és felépítése Testrészek tudatosságával kapcsolatos neuropszichológiai zavarok, aszomatognóziák
Autopagnózia
Hemiszomatoagnózia
Idegen vagy öntörvényű kéz szindróma
Fantomvégtag
A szelf motivációs és emocionális összetevői: ami összeköt és ami szétválaszt
A szelf: valóság vagy fikció
Integrációs szelf – jutalommodell
Szegregációs szelf – jutalommodell
A szelf és a jutalom kapcsolatának párhuzamos feldolgozási modellje
A saját testélmény neurokognitív modellje, a testmátrix
A lokális immunszenzitivitás módosítása
Lokális fájdalomcsillapítás
Biológiailag aktív kézprotézis saját testélményének növelése
A szelfreprezentáció neurokognitív alapmechanizmusai
Anterior cinguláris kortex és szelfinvolváció
Anterior inzula, interocepció, szelf- és énélmény
A mediális prefrontális kortex szerepe az én és a másik elkülönítésében
A temporoparietális találkozási pont, az anguláris girusz szerepe az én és a másik észlelésében és elkülönítésében
Fuziform arcfelismerő terület
5. fejezet
Saját test, nem saját test: periperszonális és extraperszonális referenciaváltás és illúziók
Hamis arcillúzió, saját arc–idegen arc illesztési illúzió: ez kinek az arca valójában? Műkézillúzió (Rubber Hand Illusion, RHI)
Multiszenzoros integráció, testélményátvitel, teljes testre kiterjedő illúzió
A modalitások összeillesztése: saját testérzés és saját testreprezentáció
6. fejezet
A szelfátélés disszociációs módjai: deperszonalizáció és testenkívüliség
Pszichofiziológiai vizsgálatok
Deperszonalizáció, derealizáció
Neuropszichológiai adatok és értelmezések
Testenkívüliség élménye
A testenkívüliség illúzió különböző megnyilvánulásai
Saját testélmény csökkenése vagy elvesztése
Érzelmi dermedtség
Autobiográfiai memória felidézési zavarai és a derealizáció
A saját test és idegen test átélésének dinamikája, reprezentációs különbségei
7. fejezet
Empátia és utánzás
Az empátia kognitív és affektív összetevői
Mimikri
Ragadós érzelmi állapotok
Szimpátia, részvét, sajnálat
A saját testélmény szerveződése
Utánzás
Az utánzás nem humán mechanizmusai
Az utánzás kognitív fejlődéslélektani perspektívája és neurális mechanizmusai
8. fejezet
Alexitímia
Az alexitímia neuropszichológiai mechanizmusai
Corpus callosum diszfunkció
Jobb agyféltekei diszfunkció
A frontális lebeny diszfunkció szerepe az alexitímia kialakulásában
9. fejezet
Társas vakság: az autizmus figyelmi, fixációs sajátosságai
A tükörneuronok szerepe a társas viselkedés szabályozásában
Szándéktulajdonítás
Az egzekutív funkciók zavara
Centrális koherenciahiány
Társpercepció és autizmus
Az arcpercpercepció sajátosságai autizmussal élőknél
Kölcsönös figyelem, fluktuáció és fixáció
Figyelemmegosztás a partnerek irányában: kezdeményező IJA és válaszoló RJA figyelmi folyamatok integrációja és disszociációja
A magno és parvocellurális rendszer szerepe az autizmussal élők vizuális percepciójában
Az autizmus és a Williams-szindróma összehasonlítása
Az arcészlelésben megmutatkozó különbségek
10. fejezet
A figyelmi stratégiák változása a társas kapcsolatok fejlődésének kezdetén: kötődés és leválás
A közelségkeresés és az elszakadás figyelmi stratégiái a korai kötődés során
Humán egyedek és állatok hormonális státusza a szülő–utód viszonya tükrében
Elszakadás
A kölcsönös kapcsolat mentális térképe, belső munkamodellje
Nemi hormonok hatása a biztonságos és a szorongást keltő helyzetek közötti térközszabályozásban
A kötődés idegi szabályozóelemei
A korai kötődésről alkotott belső reprezentációk hatása a neurokognitív folyamatokra és a társkapcsolati típusok percepciójára
Figyelmi folyamatok a kötődésben
Szociális megközelítés
Szociális elkerülés

Régi ár 3 600 Ft
Ár: 3 420 Ft
Tartalmaz 27 % Áfát
Mennyiség:  db



Ajánlott / kapcsolódó termékek
Valóban öröklött génállományunk határozza meg döntő mértékben sorsunk alakulását? Hazájában alapművé vált könyvében Joachim Bauer határozott nemmel válaszol a kérdésre. A legfrissebb tudományos kutatási eredményeket felvonultatva bemutatja, hogy a gének kizárólag idegrendszeri közreműködéssel válhatnak aktívvá, így a külső behatások nemcsak idegrendszerünk finom struktúráiban idéznek elő változásokat, hanem a génjeink működését is szabályozzák. Életvitelünk és emberi kapcsolataink minősége ebből a szempontból roppant fontos, és rendkívüli jelentőségük van a gyermekkori élményeknek, mivel a stressz befolyásolja az agy fejlődését, a traumatikus tapasztalatok és az átélt erőszak pedig neurobiológiai lenyomatként raktározódhatnak el, ami később fellépő lelki vagy pszichoszomatikus problémák előidézője lehet. Ez a felismerés új távlatokat nyit a betegségek megértésében és még fontosabbá teszi a pszichoterápia alkalmazását a gyógyításukban.
3 200 Ft
Tartalmaz 5 % Áfát
A késztetések, érzelmek és általában az affektív jelenségek témaköre viszonylag hosszú elhanyagolás után a pszichológiai kutatások és elméletképzés központi témájává vált. Könyvünk ebbe a helyzetbe vezeti be az olvasót. A kötetet fő célközönségén – a pszichológiaszakos egyetemi hallgatókon – kívül több terület képviselői forgathatják haszonnal: a pedagógusoktól az orvosokig, a munka vagy a sport világában dolgozóktól a művészekig a legkülönfélébb szakemberek számára nyújthat hasznos ismereteket. Mindezen túl a „laikus” olvasó érdeklődésére is számítunk, hiszen késztetéseink és érzelmeink megértése egyrészt önismereti haszonnal jár, másrészt a gyakorlati életben is segít eligazodni.
8 800 Ft
Tartalmaz 5 % Áfát
Aki megérti, miről szól a többnyire hiperaktivitással társuló figyelemhiányos zavar tünetegyüttese, utána mindenütt találkozni fog vele. Az eddig szórakozottnak, mániásnak, „pörgősnek” vagy kreatívnak, de kiszámíthatatlannak tartott gyerekek és felnőttek, akikről azt gondoltuk, hogy többre lennének képesek, ha „összeszednék magukat”, akiknek soha nem jön ki a lépés az iskolában vagy a munkájukban, vagy akik a csúcsra jutottak ugyan, de még mindig úgy érzik, hogy valami más irányítja őket vagy szétszórtak – nos, ezek az emberek valójában ezzel a problémával küszködnek.
3 900 Ft
3 510 Ft
Tartalmaz 5 % Áfát
...a bajok gyökerei általában a gyerekkorba nyúlnak vissza, és abban keresendők, hogy az egyik szülő érzelmi nyomás alatt tartja és olyan szerepkörbe kényszeríti a gyermekét, amely meggátolja az egészséges emberi kapcsolatokra, független életre és kiteljesedésre képes, érett psziché kifejlődését. Ez azután súlyos kapcsolati problémákat okoz a felnőttkorban, és gyakran vezet szenvedélybetegségek kialakulásához. Az elemzés mellett a kötet részletes útmutatást is ad ahhoz, hogyan lehet kiszabadulni az ilyen jellegű függőségből, és elszakítani a fogságban tartó érzelmi kötelékeket.
2 700 Ft
2 565 Ft
Tartalmaz 5 % Áfát
Copyright MAXXmarketing Webdesigner GmbH