Share on Pinterest
There are no images.
Osszd meg barátaiddal










Submit
Főoldal>Publikációk>Tanulási zavar 7.

Tanulási zavar 7.

Want create site? Find Free WordPress Themes and plugins.

Kognitív Profil Teszt*

Gyarmathy Éva

Bevezetés

A Kognitív Profil Teszt sok tekintetben eltér a szokásos tesztektől. Szerke­zete, felvételének módja és az eredmények kiértékelése, értelmezése arra irá­nyul, hogy az egyént egészként kezelje, gyengeségeivel és erősségeivel együtt, de differenciáltan vizsgálja és értékelje, hogy minél inkább a fejlettségének és fejlődésének megfelelő ellá­tást kaphasson.

Iskolai kudarcok

Az iskolai kudarcok hátterében többféle ok azonosítható az egyén oldaláról. A legalapvetőbbek: az általános értelmi elmaradás, specifikus tanulási zavar, figyelem­zavar és a hátrányos szocio-kulturális helyzet.

A fejlesztés szempontjából lényeges megállapítani, hogy milyen tényezők okozzák a tanulásbeli problémákat. Olyan vizsgálati eljárásra van szükség, amely külön-külön azonosítja az iskolai tanulás szempontjából jelentős szere­pet játszó készségeket, képességeket és részképességeket. Az egyén képes­sé­ge­inek átfogó és részletes vizsgálata lehetőséget ad arra, hogy azonosítsuk ké­pes­­­ség-struktúrájának jellegzetességeit, és így megállapíthatóvá válik, hogy mely tényezők játszanak szerepet a gyenge iskolai teljesítmény kiala­ku­lá­sá­ban.

ISKOLAI KUDARCOK

általános értelmi gyengeség

szocio-kulturális hátrány

figyelemzavar

specifikus tanulási zavarok

A tesztről röviden

A Kognitív Profil Teszt az iskolai készségek fejlődésében szerepet játszó leglényegesebb részképességek, képességek és készségek vizsgálatát teszi lehetővé. Célja, hogy olyan sokodalú képet ad­jon az egyén erősségeiről és gyengéiről, amely alapján hatékony egyéni fejlesztési terv dol­goz­ható ki. Elsősorban az iskolai oktatásban hátrányba kerülő alacsony szocio-kulturális hát­terű és a specifikus tanulási és/vagy figyelmi funkció zavarokkal küzdő diákok kezeléséhez járulhat hozzá ez a vizsgálati eljárás.

A teszt segítséget jelenthet a szakembereknek a képességvizsgálatokban. Megfelelő felkészítés mellett bármely pedagógus használhatja. Ezzel lehetőség van a diákok képességeinek megismerésére ott is, ahol nincsenek helyben lo­go­pédusok, gyógypedagó­gu­sok, pszicho­ló­gusok. A képességek ismeretében meg­felelő oktatási program dolgozható ki, ami sokat segíthet az iskolai ku­darcok elkerülésében

Természetesen a Kognitív Profil Teszt nem szünteti meg a képességbeli hiá­nyokat, de használatával kiderül, hogy kinél milyen fejlesztés lehet a leghaté­konyabb. Az átlagostól eltérő képességű gyermekek sajátosságainak megisme­résére, és megfelelő tanítási és fejlesztési módszerekre van ahhoz szükség, hogy a teszt által nyert információk segítségével a tanulási problémák haté­konyan kezelhetőek legyenek. Ezért a tesztet elsősorban a specifikus tanulási zavarok kezelésére indított tanfolyam résztvevői, vagy máshol, a témakörben kiképzést nyert pedagógusok, szakemberek tudják jól hasz­no­sítani.

A teszt szabadon felhasználható. Elektronikus változata az interneten in­gye­nesen elérhető.

A teszt előzményei

A Kognitív Profil Teszt egy nemzetközi összehasonlító vizsgálatban hasz­nált teszt magyar adaptációjának átdolgozott változata. Az Ian Smythe, angol szakember által kidolgozott International Cognitve Profil Test (Smythe, 2001) több nyelvre lefordított vizsgálati eljárás, amely a diszlexia különböző nyel­veken való megjelenésének sajátosságait vizsgálja. Ennek a tesztnek a magyar változata képezte a Kognitív Profil Teszt alapját.

Számos feladattípust átvettem, és ezeket a magyar nyelvre, illetve a magyar po­pulációra adaptáltam. Sok tekintetben azonban kiegészítettem a tesztet. Min­­denekelőtt olyan feladatokat építettem be, amelyek a tanu­lási zavarokkal küzdő kiemelkedő képességűek elté­rő képesség-struktúrájának azonosítását teszik lehetővé.


A teszt felépítése

A kognitív képességek, az információ feldolgozás és az iskolai készségek azonosítását célzó vizsgálatok képezik a teszt anyagát.

A teszt által vizsgált területek és gyengeségük megjelenésének esélye a külön­böző iskolai kudarcokra veszélyeztető sajátosságok esetén:

Vizsgált területek

Szocio-kulturális hátrány

Specifikus tanulási zavarok

Figyelem

zavar

Általános értelmi gyengeség

Megismerés:

szókincs

x

x

absztrakciós képesség

x

emlékezet

x

x

figyelem

x

x

Információfeldolgozás:

fonológiai feldolgozás

x

auditív feldolgozás

x

vizuális feldolgozás

x

szenzo-motoros képességek

x

lexikális hozzáférés

x

szekvencialitás

x

x

x

Iskolai készségek

olvasás

x

x

x

x

helyesírás

x

x

x

x

számolás

x

x

x

x

Szókincs: A szavak ismerete és a szemantikai képességek, a szavak értelmének ismerete, a szókincs. Megfelelő szintű ismeretek mellett a szavak megértése megkönnyíti mind a beszédet, mind az olvasást. Gyakran a szókincs terén mutatkozó elmaradás a szocio-kulturális hátrányra utal, míg a szavak értelmének keverése a tanulási zavarok jele lehet.

Absztrakciós képesség: Az elvonatkoztató képesség az egyén általános értelmi képességeit mutatja. A teljes intelligencia hányadossal a verbális absztrakció (főfogalom megtalálása) 0,92-es korrelációt mutat (Kun, Szegedi, 1983). A tesztben figurális és verbális absztrakciót vizsgálunk. Ezért ha akár vizuális, akár verbális gyengesége van a vizsgálati személynek, a másik, megfelelően működő módon még mindig megmutathatja absztrakciós képességét.

Emlékezet: Az emlékezet mérése során nemcsak arról kapunk információt, hogy mennyire megbízható ez a kognitív funkció, hanem a különböző helyzetekben elért eredmények az egyén tanulási stílusára is engednek következtetni. A tanulási zavarok hátterében gyakran a rövidtávú emlékezet gyengeségét írják le. Ez azonban elnagyolt megközelítés. Legtöbbször a rövidtávú emlékezet valamely formája gyenge, és ez inkább a feldolgozás módjának sajátosságára utal, mint megtartási zavarra.

Figyelem: A koncentrációs képességet tudjuk teszttel mérni. Sokkal kevésbé mérhető a figyelem tartóssága és elterelhetősége. A figyelemzavarokkal küzdő gyermeknek is kiváló lehet a koncentrációs képessége, sőt, hiperfókuszálása még segítheti is, ha motivált. A figyelemtesztek inkább az adott feladatban adott pillanatban meglévő motivációt mérik, és kevés információt nyújtanak a figyelemről.

Fonológiai feldolgozás: A fonológiai feldolgozás a beszédhangok feldolgozási képességének tekinthető, és sok nyelvben deficitje fontos szerepet játszik a diszlexia kialakulásában (Frith, 1997; Snowling, 2000), bár a deficit természete nem egészen tisztázott. A fonológiai feldolgozást mérik például az alliteráció, és szóvégi rím feladatokkal.

Auditív feldolgozás: Bevé Hornsby követéses vizsgálatában kimutatta, hogy a beszéd és nyelvi deficiteket mutató gyerekek 80%-a csecsemő és/vagy kisgyermek korában középfülgyülladásban szenvedett, ami hozzájárulhatott az írás-olvasás terén kialakuló nehézségekhez (Peer, 1999).

A hangdifferenciáció nyilvánvalóan fontos tényező az olvasási készség kialakulásában. A fonémák helyes megkülönböztetésének nehézsége szöveg­értési és helyesírási zavarokhoz vezet. A hangdifferenciáció deficitje külö­nösen nagy nehézséget jelenthet kétnyelvűeknél, mert ha a gyermek valame­lyik nyelvvel nem került korán kapcsolatba, az új nyelv tanulása nagy nehéz­séget jelent számára.

Vizuális feldolgozás: Számos elmélet az olvasási zavarok kialakulásában fontos tényezőként írja le a vizuális rendszer deficitjét (például: Lovegrove, Martin, Slaghuis, 1986; Hulme, 1988; Skottun és Parke, 1999), ugyanakkor vannak, akik cáfolják, hogy a látásnak, vizuális összeillesztésnek, vizuális szekvenciális emlékezetnek meghatározó szerepe lenne (Vellutino, 1979; Reason, 1999).

Mindez jelzi, hogy a vizualitásnak valamilyen szinten szerepe van a diszlexia kialakulásban, vagy tüneti velejárója a diszlexiát alakító deficiteknek, de nem minden esetben az alapvető oka.

Szenzo-motoros képességek: Elsősorban a mozgás koordináció és mozgás szer­ve­zés tekintetében vizsgálja a teszt a szenzo-motoros működést. Az észlelés és mozgás integrációja az nformációfeldolgozás egyik lényeges alapját képezi. Az észlelés, amely a felvételt, továbbadást, tárolást, összehasonlítást és koor­di­nálást jelenti, az integrációs folyamat, az élő szervezet működésének elen­ged­hetetlen működése. Szenzoros integráció hiányában az egyes észlelési tarto­mányok összműködése elképzelhetetlen. A tanulási zavar a szenzoros in­teg­ráció zavarának következménye, az olvasás, írás, számolás, viselkedés, hiper­aktivitás, szorongás a szenzomotoros funkciók zavaraiban nyilvánul meg (Ayres, 1979).

Mentális lexikon: A nyelvi fejlődés során a lexikai, szókészletbeli elemek (sza­vak) fokozatosan átstruktúrálódnak, a kezdeti inkább holisztikus repre­zentá­ciót egy egyre részletesebb, szervezetten felosztott megjelenés követi, elkü­lönülnek a szótagok, a szavak eleje és vége (Walley, 1993). Az olvasás tanulása természetesen jelentősen segíti a szókészlet fokozatos újrastruktúrálódását. A diszlexiás gyerekeknél az olvasási nehézségek oka lehet a megkésett vagy rendellenes újrastruktúrálódás, az, hogy nem alakul ki megfelelő szintű lexikon (Swan, 1995).

Szekvencialitás: Az iskolai készségek mindegyike a sorbarendezéses gondol­kodáson, az egymásutáni információk feldolgozásán alapul. A lépésről lépésre történő feldolgozás jellemzi a logikai, elemző gondolkodást is. Ez is preferált a mai oktatásban. Ezért azok, akik inkább egészlegesen, átlátással dolgozzák fel az információkat, globálisan gondolkodnak, gyakran nem tudnak megfelelni az iskolai elvárásoknak. Lassabban, és társaiktól eltérően sajátítják el az iskolai készségeket (Gyarmathy, 2007).

Iskolai készségek: Az iskolai készségek szintjét, a gyermek erősebb és gyengébb területeit segítik azonosítani azok a feladatok, amelyek az olvasás, helyesírás, számolás készséget vizsgálják. Emellett a különböző feladatokban elért ered­mények jelzik, hogy a készségbeli elmaradás melyik képesség, részképesség gyengesége miatt következik be.


Skálák

Az egyes vizsgált területeket több feladat is méri:

Megismerés:

szókincs – szókincs feladat, verbális absztrakció

absztrakciós képesség – figurális absztrakció feladat, verbális absztrakció feladat

emlékezet – képsorozat, képpár, számismétlés,

figyelem – figyelem feladat, célzott megfigyelés

Feldolgozás:

fonológiai képességek – szóvég teszt, szavak írása, álszavak írása

auditív képességek – hangdiszkrimináció, álszavak írása, ritmus

vizuális képességek – képekre emlékezet, figurális absztrakció, alakrajz

szenzo-motoros képességek – alakrajz, mozgásutánzás, ritmus

lexikális hozzáférés – képmegnevezés, számmegnevezés

szekvencialitás – képsorra emlékezet (kétféle), számismétlés, mozgásutánzás

globális feldolgozás – képpárra emlékezet, színháttérre emlékezet

Iskolai készségek:

olvasási készség – szavak olvasása

helyesírási készség – szavak írása, álszavak írása

számolási készség – műveletek, mennyiségek, számolás visszafelé


Korosztályok:

A teszt feladatai négy korcsoportra bontottak:

1. 5-7 éveseknek 3. 9-12 éveseknek

2. 7-9 éveseknek 4. 12 év felett

A vizsgálatvezető kompetenciája eldönteni, hogy melyik korosztálynak megfelelő feladatokat választja. Az életkor mellett figyelembe kell venni a vizsgálati személy osztályfokát, megfigyelt vagy korábbi vizsgálatok során azonosított értelmi képességeit, részképességbeli zavarait. Ha a vizsgálati sze­mély életkorához képest alacsonyabb osztályba jár, vagy gyengébb értelmi ké­pességekkel rendelkezik, súlyosabb részképességbeli elmaradások, figyelem­zavar mutatkozik, akkor a fiatalabb korosztálynak való feladatokat célszerű használni.

A négy korosztálynak kialakított feladatsor csak kevés elemben tér el. Az egyik legfontosabb különbség a legkisebbeket, az 5-7 éves korosztályt érinti. Számukra nincs csoportos feladat, csak egyénileg, a vizsgálatvezetővel végzik a tesztelést. Másik fontos különbség, hogy az 5-7 éveseknek nincsenek iskolai készséget mérő feladatok, hiszen ebben az életkorban nem kell még olvasni, írni és számolni. Ezek a készségek csak nyolcéves korra érnek be, ezért ettől kezdve mérhetők. Mindazonáltal, minthogy a teszt szűrésre is használható, és a gyerekek már tanulják ezeket a készségeket 7 éves kortól, az első osztály végén, második osztály elején már meg lehet nézni, milyen szintet értek el. Így már a hétéveseknek is lehet iskolai készségeket is mérő feladatokat adni.

A teszt elektronikus változatában sincs az 5-7 éveseknek elkülönített tesztsorozat, minthogy ennek a korosztálynak a számítógép és a billentyűzet használatában általában még nincs elég tapasztalata. A vizsgálatvezető a gyermek képességeinek megfelelően kiválogathatja a 7-9 éveseknek szóló feladatok közül azokat, amelyeket segítséggel a kisebb gyermekek is meg tudnak oldani.

A feladatok közül a verbális absztrakció és a számolási feladat nehezedik a ma­gasabb életkorúaknak szánt feladatsorokban. A verbális absztrakció há­rom életkorban más, 5-9 éves korig ugyanazokat a feladatokat hasz­nál­hat­juk, majd 12 éves korig egy nehezebb sorozatot, és 12 éves kor felett megint más, tovább nehezített sorozat használandó. A számolás kilencéves kortól nehezedik. A többi fela­dat ugyanaz minden életkorban. Ennek az az előnye, hogy követhető a vizsgálati személy fejlődése adott területeken.

A feladatok

Csoportosan is felvehető feladatok és a vizsgált terület:

Figura teszt – figurális absztrakciós képesség

Számismétlés teszt – figyelem, emlékezet, szekvencialitás

Képemlékezet – emlékezet, szekvencialitás, szimultán megjegyzés

Vizuális emlékezet színes – emlékezet, szekvencialitás, szimultán megjegyzés

Hangdiszkrimináció – auditív képességek

Szókincs feladat – szókincs

Számolási feladatok – számolási készség

Szavak írása teszt – fonológiai képességek, helyesírás

Álszavak írása teszt – fonológiai képességek, auditív képességek

Főfogalom – verbális absztrakciós képesség, szókincs

Alakrajzolás emlékezetből – vizuális emlékezet, finommozgás

Számolás visszafelé hármasával – számolási készség, szekvencialitás

Figyelem feladat – koncentrációs képesség

Egyéni feladatok és a vizsgált terület

Szóolvasási feladat – olvasási készség, verbalitás

Számismétlés visszafelé feladat – figyelem, emlékezet, szekvencialitás,

Rím teszt – fonológiai képességek

Képmegnevezés feladat – lexikon hozzáférhetősége

Számmegnevezés feladat – lexikon, számok

Mozgásutánzás – motoros képességek, szekvencialitás

Ritmuskopogás feladat – auditív és motoros képességek, szekvencialitás

Figyelem feladat – koncentrációs képesség


Egyéni és csoportos tesztelés

A teszt feladatainak egy része csoportosan, egy része egyénileg vehető fel (kivéve a 5-7 éveseket). Igyekeztem minél több feladatot csoportosan felve­he­tővé tenni, hogy így gyorsan, elegendő adat álljon rendelkezésre ahhoz, hogy eldönt­hetővé váljon, kinek van szüksége további, részletesebb vizsgálatra. Így a teszt alkalmas szűrésre is, és egy-egy csoport fejlődésének nyomon követésére is. Azoknál a gyerekeknél, akik a tesztben már mutatnak egyes területeken lema­radást, vagy akiknél korábbi megfigyelések, vizsgálatok, vagy teljesít­ményeik alapján iskolai teljesítmény­problémák valószínűsíthetőek, az egyéni teszteléssel további adatokat nyerhetünk.

A csoportos feladatok is elvégezhetőek egyénileg. Súlyosan figyelem­hiá­nyos és/vagy hiperaktív valamint jelentős érzelmi, motivációs zavarokat mu­tató vizsgálati személyeknél célszerű az egyéni vizsgálati helyzet. Az egyéni tesztfelvétel természetesen egészen más eredményt hoz, mint a csoportosan történő tesztelés. Mindazonáltal még mindig pontosabb képet kapunk az egyén képességeiről, készségeiről ezen az úton, mint ha számára kezelhe­tetlen helyzetben tesztel­nénk.


A teszt használatának szemlélete

A Kognitív Profil Teszt a fentiekben vázolt elméleti keretekre épül. Ennek megfelelően, ahogyan az elnevezése is mutatja, az egyén képesség-struk­tú­rá­járól ad képet, és nem általános értelmi képességet mér. Nem célja, hogy az intelligencia tesztekhez hasonlóan egy adatban rögzítse az egyén képes­sége­inek szintjét.

Nem is szükséges a feladatsorozat minden elemét végigvenni a tesztelés so­rán. Ha csak adott képességterületekről akar valaki információt nyerni, lehet csak egyes feladatokat használni. Mindig a tesztelést szükségessé tevő kérdés határozza meg, hogy a tesztet hogyan kell használni.

A teszt az egyént elsősorban önmagához méri. Azt vizsgálja, melyek az erősségei, melyek a gyengéi. Ennek alapján lehet felépíteni később a fejlesztést.

Az egyéni fejlesztés kialakításához az egyént a saját környe­ze­tében lé­vők­höz kell hasonlítani, mert ők többé kevésbé hasonló ellátást kapnak. Egyéni fejlesztésre azoknak van szüksége, akik jelentősen elmaradnak a társaiktól. Egy igen jó képességű csoportban más képességstruktúrával kerül­nek egyéni fejlesztésre a diákok, mint például egy már kiválogatott, bizonyos képességek területén gyengébbek csoportjában. A mindennapi oktatást kell a csopor­tokhoz igazítani. Az előbbi példában szereplő két csoport egészen eltérő ta­nítást kíván. Nem szinvona­lában, hanem tartalmában és módszereiben eltérő, amit tanulniuk kell.

Ezért a teszt használatának két szintje van:

1. csoport képességstruktúrájának megismerése;

2. egyén képességstruktúrájának megismerése.

Egy csoport képességstruktúrájának megismerése:

A csoport átlag eredményeit a nagy mintán nyert sztenderd eredmé­nyek­hez hasonlítjuk. Így megállapíthatóak a csoport gyenge és erős pontjai. Ennek alap­ján lehet a csoport tanítását megtervezni.

Egy egyén képességstruktúrájának megismerése:

Az egyén eredményeit csoportja átlagaihoz hasonlítjuk. Így megálla­pít­ha­tóak az egyén gyenge és erős képességei. Ennek alapján lehet az egyén fej­lesz­tését megtervezni.


A teszt felvétele

A tesztet háromféle formában lehet felvenni:

1. hagyományos papír-ceruza feladatlapok

2. vetítéses papír-ceruza feladatlapok

3. interneten kitölthető feladatsorok

1. Hagyományos papír-ceruza feladatlapok[1]

a. A kognitív képességek azonosítására szolgáló teszt felvételének instruk­cióját tartalmazzák az instrukciós lapok.

b. Külön rövidebb formában találhatók a gyermek által használt illetve a teszteredményeinek lejegyzésére szolgáló feladatlapok.

c. A teszt felvételéhez szükséges anyagok mellékletként találhatók a csomagban.

d. A teszt kiértékeléséhez segédlet áll rendelkezésre.

Az egyéni feladatok a csoportosan végzett vizsgálatok kiegé­szítői. A teszt csoportos részének felvétele körül-belül 40 percet vesz igénybe. Az egyéni tesztrész 20 perc.

2. Vetítéses papír-ceruza feladatlapok[2]

a. A kognitív képességek azonosítására szolgáló teszt felvételének instruk­cióját tartalmazzák az instrukciós lapok.

b. Külön rövidebb formában találhatók a gyermek által használt illetve a teszteredményeinek lejegyzésére szolgáló feladatlapok.

c. A teszt felvételéhez szükséges ppt prezentáción található minden feladat és melléklet.

d. A teszt kiértékeléséhez segédlet áll rendelkezésre.

Akár képernyőn, akár kivetített formában kapják a feladatokat a gyer­mekek, minden gyermeknek csak a feladatl­apra van szüksége, amelyen dolgo­zik. Az instrukció és a kiértékelés a tesztelőnek a segítsége.

A tapasztalat azt mutatja, hogy sokkal szívesebben tesztelnek a gyerekek, ha vetített formában kapják a feladatokat. Ennek újdonsága és/vagy szinessége motiváló hatással van. Hiperaktív és/vagy figyelemzavarral küzdő gyermekek különösen jobban tudnak figyelni képernyőre.

3. Interneten kitölthető feladatsorok[3]

a. A kognitív képességek azonosítására szolgáló teszt felvételének instruk­cióját tartalmazzák az instrukciós lapok.

b. A gyermek által használt feladatlap igen rövid.

c. A teszt felvételéhez szükséges minden feladat és melléklet.

d. A teszt kiértékelését a program elvégzi, csak orientáló segédletre van szükség.


Irodalom

Ayres, A. J. (1979) Sensory Integration and the Child. Western Psychological Services, Los Angeles.

Frith, U. (1985). Beneath the surface of developmental dyslexia. In Patterson, K. E., Marshall, J. C., & Coltheart, M. (Eds.), Surface dylexia. London: Routledge & Kegan Paul.

Gyarmathy É. (2007) Diszlexia. Specifikus tanítási zavar. Lélekben Otthon Kiadó, Budapest.

Kun M., Szegedi M. (szerk.)(1983) Az intelligencia mérése. Akadémia Kiadó, Budapest.

Lovegrove, W. (1994) Visual deficits in dyslexia: evidence and implications. in Fawcett, A. and Nicolson, R. (Ed.s) Dyslexia in Children, Harvester-Wheatsheaf

Peer, L. (1997) Dyslexic and Bi/multilingual: In a Class of their Ownユ, in Salter, R., Smythe, I. (Eds), The International Book of Dyslexia, World Dyslexia Network Foundation, London

Smythe, I, Gyarmathy É. & Everatt, J. (2002) Olvasási zavarok különböző nyelveken: egy nyelvközi kutatás elméleti és gyakorlati kérdései. Pszichológia, (22), 4, 387-406.

Snowling, M.J. (2000). Dyslexia. 2nd Edition. Oxford: Blackwells.

Swan, D.M. (1995) The relationship between picture naming and phonological awareness deficits.

Thorndike, E.L., Bergman, E.O., Cobb, M.V., Woodyard, E. (1927) The Measurement of Intelligence. Columbia University, New York.

Vellutino, F. R. (1987). Dyslexia, Scientific America, 256(3), 34-41.


A teszt kísérleti fázisban van.

[1] Ingyenesen letölthető a http://www.diszlexia.hu/kptest internetoldalról.

[2] Ingyenesen letölthető a http://www.diszlexia.hu/kptest internetoldalról.

[3] Ingynesen használható a http://www.contenet.hu/kptest internetoldalon.

Did you find apk for android? You can find new Free Android Games and apps.
2017-06-22T07:55:30+00:00 2017-06-22|Publikációk|0 hozzászólás